Móra Ferenc: Búcsúzik a rigó Harmatot hullajtó halovány hajnalon feketerigó fúj furulyát a gallyon. „Az ég fényeskedik, harmat permetezik, távol hegyek ormán tavasz ébredezik. Virágszagú szellők vígan fujdogálnak, üzenetét hozzák tölgyerdő hazámnak: Ibolya kék szeme nyílik, nyíladozik, galagonyabokrok rügye fakadozik. Lombosodó ágán moharuhás fáknak, asztal terül már az égi madárkának. Ahol kiteleltem, itthagyom a várost, tölgyerdő hazámba hazamegyek mármost. Ágról ágra szállni, vígan muzsikálni, magas fák hegyében magamat hintálni. Erdő sűrűjében fészket rakogatni, füstös fiókákat füttyre tanítgatni.” Harmathullogató halovány hajnalon ilyen búcsút mondott a rigó a gallyon.
A verséneklés fontos szerepet játszik a kultúra és a történelmi örökség megőrzésében