Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: április, 2025

Móra Ferenc „Búcsúzik a rigó” című verse kiváló alap egy lírai versénekléshez

  Móra Ferenc: Búcsúzik a rigó Harmatot hullajtó halovány hajnalon feketerigó fúj furulyát a gallyon. „Az ég fényeskedik, harmat permetezik, távol hegyek ormán tavasz ébredezik. Virágszagú szellők vígan fujdogálnak, üzenetét hozzák tölgyerdő hazámnak: Ibolya kék szeme nyílik, nyíladozik, galagonyabokrok rügye fakadozik. Lombosodó ágán moharuhás fáknak, asztal terül már az égi madárkának. Ahol kiteleltem, itthagyom a várost, tölgyerdő hazámba hazamegyek mármost. Ágról ágra szállni, vígan muzsikálni, magas fák hegyében magamat hintálni. Erdő sűrűjében fészket rakogatni, füstös fiókákat füttyre tanítgatni.” Harmathullogató halovány hajnalon ilyen búcsút mondott a rigó a gallyon.

A verséneklés módszertana

A verséneklés elkezdése izgalmas és kreatív folyamat, amihez nem kell feltétlenül zeneszerzőnek vagy profi énekesnek lenned – elég a nyitottság, a költészet iránti érzékenység, és egy kis zenei affinitás. Íme egy lépésről lépésre haladó útmutató, hogyan kezdhetsz bele: 🎼 1. Válassz egy verset Kezdd olyan költeménnyel, amely megérint , és amit szívesen mondanál el másoknak – akár énekelve. Érdemes egyszerűbb, ritmikusabb , jól tagolható verssel kezdeni (pl. népballadák, Petőfi, József Attila korai versei). 🎶 2. Ismerd meg a szöveg ritmusát Olvasd fel hangosan többször – érezd meg a szótagszámot, hangsúlyokat, rímeket . Próbálj meg benne felfedezni természetes zenei frázisokat – a vers maga is "zene", csak hangtalanul. 🎹 3. Találj ki egy egyszerű dallamot Kezdd dúdolással! Ne gondolkodj bonyolult dallamokon – egy egyszerű motívum is elég. A hangulat alapján válassz hangnemet: dúr (vidámabb), moll (melankolikusabb). Próbálj egy-két alapakkordot (pl. C...

100 magyar vers

József Attila – Mama  József Attila: Kertész leszek  Radnóti Miklós: Tétova óda  Radnóti Miklós: Férfivers Áprily Lajos: Tavasz a házsongárdi temetőben Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért Ady Endre: Őrizem a szemed Radnóti Miklós: Nem tudhatom Radnóti Miklós: Két karodban Petőfi Sándor: S. K. emlékkönyvébe Illyés Gyula: Testvérek József Attila: Amióta József Attila: Tiszta szívvel Dsida Jenő: Én hívlak élni Arany János: A walesi bárdok Márai Sándor: Monológ Márai Sándor: Egy kisgyermek halálára Márai Sándor: Felelni József Attila: Nagyon fáj Arany János: A fülemüle József Attila: Nagy ajándékok tora Márai Sándor: Nosztalgia Nagy László: Én fekszem itt József Attila: Tedd a kezed  József Attila: Kukoricaföld Heltai Jenő: Csendélet József Attila – Altató Czuczor Gergely: A falusi kisleány Pesten József Attila: Rejtelmek Ady Endre: Az anyám és én Ady Endre: Játék, játék, játék Donászy Magda: Édesanyámnak Varró Dániel: Pakolgató József Attila: Óda Nagy László: Kinek fáj, em...

Petőfi Sándor: Nem ver meg engem az Isten (versénklés, blues)

Petőfi Sándor: Nem ver meg engem az Isten Nem ver meg engem az isten. Hogy szeretőt mást kerestem. Te hagytál el, nem én téged; Délibáb volt a hűséged. Iskolába nem járattak, Olvasni nem tanítottak, De szemedből kiolvasom, Hogy szivedben bánat vagyon. Mért búsulsz? tán megbántad már, Hogy engemet megbántottál? Sose búsúlj! úgyis késő; Ami elmúlt, vissza nem jő. Találtam már mást magamnak, Találj te is mást magadnak; Éljed világodat vele, Áldjon meg az isten vele.  

Petőfi Sándor: Nem ver meg engem az Isten, verséneklés

  Petőfi Sándor: Nem ver meg engem az Isten Nem ver meg engem az isten. Hogy szeretőt mást kerestem. Te hagytál el, nem én téged; Délibáb volt a hűséged. Iskolába nem járattak, Olvasni nem tanítottak, De szemedből kiolvasom, Hogy szivedben bánat vagyon. Mért búsulsz? tán megbántad már, Hogy engemet megbántottál? Sose búsúlj! úgyis késő; Ami elmúlt, vissza nem jő. Találtam már mást magamnak, Találj te is mást magadnak; Éljed világodat vele, Áldjon meg az isten vele.

Acapella éneklés

 Az a cappella éneklés egy olyan éneklési forma, amikor a dalokat hangszeres kíséret nélkül, csak emberi hangokkal adják elő. A kifejezés az olasz „a cappella” szóból ered, ami szó szerint „kápolna módjára” jelentéssel bír, mivel a korai egyházi zenében gyakran nem használtak hangszereket. 🎶 Mit jelent pontosan az a cappella éneklés? Csak emberi hangokat használ : Nincs zongora, gitár, dob – minden hang, ritmus, sőt akár hangszerhang utánzás is a torokból származik. Többszólamú lehet : Gyakran használnak több szólamot (szoprán, alt, tenor, basszus), hogy gazdag hangzást érjenek el. Beatbox is lehet része : A modern a cappella csoportoknál gyakran van „vokális ütős” (beatboxer), aki a ritmust biztosítja. Stílusok sokfélesége : Nemcsak klasszikus vagy egyházi zenére korlátozódik – pop, jazz, rock, sőt rap is előfordulhat. 🎤 Hogyan lehet megtanulni a cappella énekelni? 1. Fejleszd a hallásod és az intonációd Mivel nincs hangszer, tökéletes hangmagasság és jó ...

Verséneklés

Az énekelt költészet (vagy verséneklés) egy olyan művészi kifejezésforma, amelyben a költői szöveg – leggyakrabban ballada, lírai vers vagy elbeszélő költemény – zenei feldolgozást kap, és az eredeti szövegre komponált dallammal együtt válik énekelhetővé. A műfaj különlegessége abban rejlik, hogy a zene nem csupán kíséretként szolgál, hanem mélyebb értelmezést, érzelmi hangsúlyokat és ritmikai keretet ad a versnek. A dallam alkalmazkodik a szöveg hangulatához, ritmusához és szerkezetéhez, így az irodalom és a zene harmonikus egységben szólal meg. A verséneklés nemcsak művészi tevékenység, hanem fontos szerepet játszik a kulturális identitás megőrzésében is. Általa klasszikus és kortárs költők művei új formában, de mégis eredeti szellemiségükben jutnak el a közönséghez, különösen a fiatalabb generációkhoz, akik sokszor könnyebben kapcsolódnak a zenén keresztül az irodalomhoz. A hagyományos népi énekmondás, valamint a modern dalszerző-énekes mozgalmak egyaránt ezt a hagyományt folytatjá...

József Attila: Amióta, verse énekelve

  Amióta megláttalak, Szebben süt a nap le rám És azóta százszor szebben Dalol a kis csalogány. Csak a piros ajkad néma S mosoly rajta nem fakad, Saját magam árnya vagyok, Hisz csókolnom nem szabad. Amióta megláttalak, Illatosabb a mező És azóta tövis nélkül Áll a büszke rózsatő. Csak a lelked lett fagyosabb, Csak a szíved lett büszke S szerelmemtől lobbant lángra A kétségb’esés üszke. Amióta megláttalak, Örök tavasz ég virul És azóta kis madarat Kis leány nem tart rabul. Csak te tartasz foglyul engem S csak a szívem csupa seb; A neveddel ajkaimon Halok meg! – úgy édesebb.

József Attila: A bátrak, verse énekelve

  Ki gyáván várja a halált, Magába zárja azt a föld, Midőn a száj lilára vált S két szeme rémületre tört. Annak nem nyitja a titok Bordó, nehéz, nagy függönyét, Csak aki bátran állitott Elébe s büszkén tépi szét. Ó nagy, ki bátran odaállt, Hol búg a néma sejtelem S szolgáját hívja, a halált, Alázattal ki megjelen. Minden liliom illata Hűlő, meleg szivén libeg. Ó szent, ki bátran, át, oda, Ifjú lélekkel halni megy!

A vers megzenésítéséhez és nyilvános előadásához jogi engedélyekre lehet szükség

 A vers megzenésítéséhez és nyilvános előadásához (például koncerten, felvételen vagy publikáció során) jogi engedélyekre lehet szükség, ha a vers szerzője vagy szerzői jogtulajdonosa (pl. örökösei) nem adta át szabadon a művet. Az engedélyek megszerzésének módja függ attól, hogy a vers közkincs-e vagy még védett. 1. Közkincs (Public Domain) Ha a szerző halála óta több mint 70 év eltelt, akkor a mű valószínűleg közkincs, és szabadon felhasználható megzenésítésre, feldolgozásra és nyilvános előadásra is. Ebben az esetben nincs szükséged engedélyre. Például a 19. század költőinek versei általában már közkincsnek számítanak (pl. Petőfi Sándor, Arany János). 2. Védett művek Ha a szerző még él, vagy halála óta nem telt el 70 év, akkor a vers szerzői jogi védelem alatt áll. Ilyenkor az alábbi engedélyekre lehet szükség: Felhasználási engedély: Fel kell keresni a szerzőt, ha még él, vagy a jogtulajdonost (pl. kiadó, örökösök), és engedélyt kell kérni a vers megzenésítésér...

A versénekléshez a következő lépések segíthetnek

 A versénekléshez (vagy megzenésítéshez) a következő lépések segíthetnek abban, hogy egy jó dallamot alkoss a vershez: 1. ISMERD MEG A VERSET ALAPOSAN • Hangulat: Próbáld megérteni, hogy a vers milyen érzelmi állapotot vagy hangulatot közvetít. Boldog, melankolikus, szenvedélyes, nosztalgikus, stb.? • Ritmika: Figyeld meg a vers ritmusát, a sorok szótagszámát és az esetleges rímeket. Ezek befolyásolják, hogy milyen ütemben és formában tudsz majd dallamot írni hozzá. 2. HANGNEM KIVÁLASZTÁSA • A hangnem nagyban meghatározza a dallam érzelmi karakterét. Például a dúr hangnemek általában vidámabb, optimistább hangulatot adnak, míg a moll hangnemek szomorúbb, mélabúsabb érzést kelthetnek. 3. ALAPAKKORDOK ÉS HARMÓNIÁK • Válassz néhány alapakkordot, amelyek illeszkednek a vers ritmikájához és hangulatához. Kísérletezhetsz egyszerű akkordmenetekkel (például I–IV–V–I), majd fokozatosan bővítheted vagy variálhatod őket. 4. DALLAM MEGALKOTÁSA • Ritmus: Alakítsd ki a dallam ritmusát úgy, hogy ...

A verséneklés fontos szerepet játszik a kultúra és a történelmi örökség megőrzésében

 A verséneklés fontos szerepet játszik a kultúra és a történelmi örökség megőrzésében, mivel összekapcsolja a költészetet a zenével, így hatékony eszközzé válik a művészi és kulturális értékek továbbadásában. Az alábbiakban néhány szempontot emelek ki, hogyan járul hozzá a verséneklés a hagyományok és az örökség megőrzéséhez: 1. Költészet és zene összekapcsolása A verséneklés révén a költészet énekelhetővé, zenei formában átadhatóvá válik. Ez nemcsak az irodalmi értékeket, hanem az adott kultúra zenei hagyományait is közvetíti, így két művészeti forma egyesülésével emeli ki a történelmi és kulturális jelentőséget. A megzenésített versek különösen hatékonyan érhetik el a közönséget, hiszen a zene emocionálisan is megérinti a hallgatókat, ezáltal közelebb hozza őket a szöveghez. 2. Hagyományos műfajok és népzene ápolása Számos kultúrában a verséneklés (pl. magyar népzene, balladák, énekmondók hagyománya) a kulturális identitás része, és évszázadok óta fennmaradt formákban létezik. Az...