Ugrás a fő tartalomra

100 magyar vers

  1. József Attila – Mama 
  2. József Attila: Kertész leszek 
  3. Radnóti Miklós: Tétova óda
  4.  Radnóti Miklós: Férfivers
  5. Áprily Lajos: Tavasz a házsongárdi temetőben
  6. Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért
  7. Ady Endre: Őrizem a szemed
  8. Radnóti Miklós: Nem tudhatom
  9. Radnóti Miklós: Két karodban
  10. Petőfi Sándor: S. K. emlékkönyvébe
  11. Illyés Gyula: Testvérek
  12. József Attila: Amióta
  13. József Attila: Tiszta szívvel
  14. Dsida Jenő: Én hívlak élni
  15. Arany János: A walesi bárdok
  16. Márai Sándor: Monológ
  17. Márai Sándor: Egy kisgyermek halálára
  18. Márai Sándor: Felelni
  19. József Attila: Nagyon fáj
  20. Arany János: A fülemüle
  21. József Attila: Nagy ajándékok tora
  22. Márai Sándor: Nosztalgia
  23. Nagy László: Én fekszem itt
  24. József Attila: Tedd a kezed 
  25. József Attila: Kukoricaföld
  26. Heltai Jenő: Csendélet
  27. József Attila – Altató
  28. Czuczor Gergely: A falusi kisleány Pesten
  29. József Attila: Rejtelmek
  30. Ady Endre: Az anyám és én
  31. Ady Endre: Játék, játék, játék
  32. Donászy Magda: Édesanyámnak
  33. Varró Dániel: Pakolgató
  34. József Attila: Óda
  35. Nagy László: Kinek fáj, emberek?
  36. Arany János: Családi kör
  37. Petőfi Sándor: Szeptember végén
  38. Karinthy Frigyes: Előszó 
  39. Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani?
  40. Donászy Magda: Ajándék
  41. Arany János: Magányban
  42. Radnóti Miklós: Nem tudhatom
  43. Vörösmarty Mihály: A vén cigány
  44. Ady Endre: Mert engem szeretsz
  45. Márai Sándor: Hol vagyok?
  46. Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani?
  47. József Attila: A bátrak
  48. Ady Endre: Temetés
  49. József Attila: Március
  50. Romhányi József: A rák haladása
  51. Radnóti Miklós: Erőltetett menet
  52. Kosztolányi Dezső: Nők
  53. Radnóti Miklós: Aludj
  54. Nagy László: Ki viszi át a szerelmet 
  55. Radnóti Miklós: Levél a hitveshez
  56. Gyóni Géza: Az élet titka
  57. Kosztolányi Dezső – Hajnali részegség 
  58. Csukás István: Egérmese
  59. Petőfi Sándor: Szeptember végén
  60. Áprily Lajos: Március
  61. Juhász Gyula: Szavak
  62. József Attila: Kopogtatás nélkül
  63. Juhász Ferenc: Élni! Élni! Élni
  64. Szabó T. Anna: A férfi, ha…
  65. Petőfi Sándor: Egy estém otthon
  66. Illyés Gyula: Gyönyörű, gyönyörű
  67. Márai Sándor: Térkép
  68. József Attila – Eszmélet
  69. Arany János: Domokos napra
  70. Lackfi János: A nőci, ha negyven
  71. Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani?
  72. Romhányi József: Focimeccs
  73. József Attila – A női szív
  74. Ady Endre: Láttalak…
  75. Ady Endre: Tatjána írt
  76. Ady Endre: Az én menyasszonyom
  77. Zelk Zoltán: Csak téged
  78. Reményik Sándor: Csendes csodák
  79. Arany János – Vörös Rébék
  80. Móra Ferenc: Búcsúzik a rigó
  81. Bornemissza Péter: Siralmas énnéköm
  82. Ady Endre: Az Értől az Oceánig
  83. Röhrig Géza: Honvágy
  84. Csokonai Vitéz Mihály: Szegény Zsuzsi a táborozáskor
  85. Varró Dániel: Mászogató
  86. Kosztolányi Dezső – Hajnali részegség
  87. Heltai Jenő: A modell
  88. Zigány Árpád: Melyik kell?
  89. Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem
  90. Ady Endre: Álmok után
  91. Bódi László “Cipő”: Nem hiszek
  92. Petőfi Sándor: Nem ver meg engem az Isten
  93. Koós Nóra: Az én versem
  94. József Attila: A szemed
  95. Radnóti Miklós: Arckép
  96. Ady Endre: Új vizeken járok
  97. Wass Albert: Csak csendesen
  98. Radnóti Miklós: Tétova óda
  99. Radnóti Miklós: Előhang egy „monodrámához”
  100. József Attila – A boldogság nyitott könyv, tessék, olvassák

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Petőfi Sándor: Nem ver meg engem az Isten (versénklés, blues)

Petőfi Sándor: Nem ver meg engem az Isten Nem ver meg engem az isten. Hogy szeretőt mást kerestem. Te hagytál el, nem én téged; Délibáb volt a hűséged. Iskolába nem járattak, Olvasni nem tanítottak, De szemedből kiolvasom, Hogy szivedben bánat vagyon. Mért búsulsz? tán megbántad már, Hogy engemet megbántottál? Sose búsúlj! úgyis késő; Ami elmúlt, vissza nem jő. Találtam már mást magamnak, Találj te is mást magadnak; Éljed világodat vele, Áldjon meg az isten vele.  

Móra Ferenc „Búcsúzik a rigó” című verse kiváló alap egy lírai versénekléshez

  Móra Ferenc: Búcsúzik a rigó Harmatot hullajtó halovány hajnalon feketerigó fúj furulyát a gallyon. „Az ég fényeskedik, harmat permetezik, távol hegyek ormán tavasz ébredezik. Virágszagú szellők vígan fujdogálnak, üzenetét hozzák tölgyerdő hazámnak: Ibolya kék szeme nyílik, nyíladozik, galagonyabokrok rügye fakadozik. Lombosodó ágán moharuhás fáknak, asztal terül már az égi madárkának. Ahol kiteleltem, itthagyom a várost, tölgyerdő hazámba hazamegyek mármost. Ágról ágra szállni, vígan muzsikálni, magas fák hegyében magamat hintálni. Erdő sűrűjében fészket rakogatni, füstös fiókákat füttyre tanítgatni.” Harmathullogató halovány hajnalon ilyen búcsút mondott a rigó a gallyon.

József Attila: A bátrak, verse énekelve

  Ki gyáván várja a halált, Magába zárja azt a föld, Midőn a száj lilára vált S két szeme rémületre tört. Annak nem nyitja a titok Bordó, nehéz, nagy függönyét, Csak aki bátran állitott Elébe s büszkén tépi szét. Ó nagy, ki bátran odaállt, Hol búg a néma sejtelem S szolgáját hívja, a halált, Alázattal ki megjelen. Minden liliom illata Hűlő, meleg szivén libeg. Ó szent, ki bátran, át, oda, Ifjú lélekkel halni megy!