Ugrás a fő tartalomra

A vers megzenésítéséhez és nyilvános előadásához jogi engedélyekre lehet szükség

 A vers megzenésítéséhez és nyilvános előadásához (például koncerten, felvételen vagy publikáció során) jogi engedélyekre lehet szükség, ha a vers szerzője vagy szerzői jogtulajdonosa (pl. örökösei) nem adta át szabadon a művet. Az engedélyek megszerzésének módja függ attól, hogy a vers közkincs-e vagy még védett.

1. Közkincs (Public Domain)

  • Ha a szerző halála óta több mint 70 év eltelt, akkor a mű valószínűleg közkincs, és szabadon felhasználható megzenésítésre, feldolgozásra és nyilvános előadásra is. Ebben az esetben nincs szükséged engedélyre.

  • Például a 19. század költőinek versei általában már közkincsnek számítanak (pl. Petőfi Sándor, Arany János).

2. Védett művek

  • Ha a szerző még él, vagy halála óta nem telt el 70 év, akkor a vers szerzői jogi védelem alatt áll. Ilyenkor az alábbi engedélyekre lehet szükség:

    • Felhasználási engedély: Fel kell keresni a szerzőt, ha még él, vagy a jogtulajdonost (pl. kiadó, örökösök), és engedélyt kell kérni a vers megzenésítésére, előadására vagy felvételére. Ez egy írásos megállapodás, amely tartalmazza a felhasználás feltételeit, például hogy ingyenes vagy díjköteles a jogdíjak kifizetése.

    • Kiadói jogok engedélyezése: Ha fel akarod venni vagy közzé akarod tenni a megzenésített művet (például egy albumban vagy online), további engedélyre lehet szükség, amely kiterjed a terjesztésre és publikációra.

3. Szerzői jogvédő szervezetek

  • Ha a vers szerzője egy szerzői jogvédő szervezet tagja (pl. Artisjus Magyarországon), akkor közvetlenül ezen a szervezeten keresztül kell beszerezned az engedélyeket. Ők segíthetnek az engedélyezési folyamatban és a jogdíjak kezelésében.

4. Egyedi szerződések

  • Egyes esetekben lehetőség van egyedi megállapodásokat kötni a szerzővel vagy a jogtulajdonossal, ami tartalmazhat speciális feltételeket (pl. egy meghatározott időtartamra vonatkozó engedély vagy különleges pénzügyi megállapodás).

Fontos, hogy mindig tisztában legyél azzal, hogy a szerzői jogok megsértése jogi következményekkel járhat, ezért érdemes alaposan utánanézni a vers státuszának és az engedélyezési folyamatnak. Ha szükséges, egy szerzői jogi szakember vagy jogász is segíthet.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Petőfi Sándor: Nem ver meg engem az Isten (versénklés, blues)

Petőfi Sándor: Nem ver meg engem az Isten Nem ver meg engem az isten. Hogy szeretőt mást kerestem. Te hagytál el, nem én téged; Délibáb volt a hűséged. Iskolába nem járattak, Olvasni nem tanítottak, De szemedből kiolvasom, Hogy szivedben bánat vagyon. Mért búsulsz? tán megbántad már, Hogy engemet megbántottál? Sose búsúlj! úgyis késő; Ami elmúlt, vissza nem jő. Találtam már mást magamnak, Találj te is mást magadnak; Éljed világodat vele, Áldjon meg az isten vele.  

Móra Ferenc „Búcsúzik a rigó” című verse kiváló alap egy lírai versénekléshez

  Móra Ferenc: Búcsúzik a rigó Harmatot hullajtó halovány hajnalon feketerigó fúj furulyát a gallyon. „Az ég fényeskedik, harmat permetezik, távol hegyek ormán tavasz ébredezik. Virágszagú szellők vígan fujdogálnak, üzenetét hozzák tölgyerdő hazámnak: Ibolya kék szeme nyílik, nyíladozik, galagonyabokrok rügye fakadozik. Lombosodó ágán moharuhás fáknak, asztal terül már az égi madárkának. Ahol kiteleltem, itthagyom a várost, tölgyerdő hazámba hazamegyek mármost. Ágról ágra szállni, vígan muzsikálni, magas fák hegyében magamat hintálni. Erdő sűrűjében fészket rakogatni, füstös fiókákat füttyre tanítgatni.” Harmathullogató halovány hajnalon ilyen búcsút mondott a rigó a gallyon.

József Attila: A bátrak, verse énekelve

  Ki gyáván várja a halált, Magába zárja azt a föld, Midőn a száj lilára vált S két szeme rémületre tört. Annak nem nyitja a titok Bordó, nehéz, nagy függönyét, Csak aki bátran állitott Elébe s büszkén tépi szét. Ó nagy, ki bátran odaállt, Hol búg a néma sejtelem S szolgáját hívja, a halált, Alázattal ki megjelen. Minden liliom illata Hűlő, meleg szivén libeg. Ó szent, ki bátran, át, oda, Ifjú lélekkel halni megy!